Ma 2024. április 26. péntek - Ervin napja van. Holnap Zita napja lesz.

állattartás szabályai


Sukoró Községi Önkormányzat Képviselő-testületének
3/2002. (III.19.) rendelete az állattartás helyi szabályairól


Sukoró Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése által biztosított jogkörében eljárva az állattartás helyi szabályaira vonatkozóan az alábbi rendeletet alkotja.
I. fejezet
Általános rendelkezések
1. § E rendelet célja azon szabályok meghatározása, melyek elősegítik az állattartók, valamint az állattartással érintettek érdekeinek érvényesülését, s biztosítják, hogy az állattartás mások nyugalmát, biztonságát és testi épségét ne veszélyeztesse.
2. § E rendelet hatálya az önkormányzat közigazgatási területén folytatott állattartásra terjed ki.
3. § E rendelet alkalmazásában
a) állattartás: olyan tevékenység, amelynél az állat tartása állati eredetű termék előállítására (pl. hús, tej, tojás, gyapjú), munkavégzésre, sportcélok elérésére, kedvtelésre irányul. Nem minősül állattartásnak a családi szükségletek kielégítése vagy feldolgozás céljából vásárolt vagy beszállított állatok legfeljebb egy hétig történő, átmeneti tartása.
b) nagy állat: ló, szarvasmarha, bivaly, szamár, öszvér.
c) kis állat: sertés, juh, kecske.
d) egyéb kis állat: baromfifélék, galamb, házinyúl.
e) prémes állat: nutria, róka, pézsma, nyérc, nyest, görény.
f) haszonállat: a továbbiakban a b)-e) pont alattiak.
g) kedvtelésből tartott állat: eb, macska, értékes madár, tengerimalac, hörcsög, teknős.
h) egyéb állatok: Magyarországon nem honos állatok.
II. fejezet
Az állattartás általános szabályai
4. § (1) A település közigazgatási területén állatot - a közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi valamint építésügyi és környezetvédelmi szabályok betartása mellett is - csak e rendeletben foglalt szabályok szerint lehet tartani.
(2) Az állatok tartására szolgáló építmények és az ezekhez tartozó kiszolgáló létesítmények kialakítása építési engedély alapján történhet a közegészségügyi, állategészségügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával
5. § (1) Az állattartó köteles gondoskodni az állatok kedvező életfeltételeinek biztosításáról, a létesítmények tisztaságáról és folyamatos fertőtlenítéséről, a káros rovarok és rágcsálók rendszeres irtásáról.
(2) Az állattartó köteles gondoskodni állatainak megfelelő tartásáról, takarmányozásáról és gondozásáról. Állatai védelme és egészségének megóvása érdekében köteles az állategészségügyi rendelkezéseket megtartani és az állatok megbetegedése esetén állatorvos igénybevételéről gondoskodni.
(4) Tilos az állattartó által megunt vagy egyéb ok miatt nem tartható állatot szabadon engedni, elhagyni.
6. § (1) Az állattartónak biztosítani kell, hogy az állattartással senkinek kárt ne okozhasson, az állattartás következtében mások jogai sérelmet ne szenvedjenek.
(2) A község belterületén az állatokat közterületre kiengedni, vagy ott legeltetni tilos.
(3) Bármilyen állat csak oly módon tartható, hogy a közterületet ne szennyezze. Az esetleges szennyeződést a tulajdonos illetőleg az állat felügyeletével megbízott személy köteles haladéktalanul eltávolítani.


III. fejezet
Az állatok tartása és elhelyezése
7. § Az állattartás szabályozása szempontjából a település az alábbi állattartási övezetekre tagolódik:
a) családi házas övezet
b) üdülőövezet
c) külterületi kertes övezet (zártkert)
d) egyéb külterületi övezet
Az a)-d) pontban felsorolt területek lehatárolását e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
8. § A nevelési-, oktatási-, egészségügyi létesítmény, egyéb közintézmény, élelmiszerbolt s vendéglátó egység területén és annak 50 méteres körzetén belül, valamint a társasházi lakóépületekben és azok telkén - függetlenül attól, hogy az intézmény illetőleg az ingatlan a 7. § értelmében melyik állattartási övezetbe tartozik - tilos haszonállatot tartani.
9. § (1) Családi házas övezetben 720m2–t meg nem haladó ingatlanokon tartható:
a) saját ellátásra nevelt maximum 3 kisállat,
b) egyéb kisállatból - galamb kivételével - maximum 30, továbbá
c) 2 eb, 2 macska és ezek szaporulatai 3 hónapos korukig.
(2) Családi házas övezetben a 720 m2-t meghaladó területű ingatlanokon a vonatkozó jogszabályok és e rendelet előírásainak betartásával valamennyi haszonállat tartható. A tartható állatszám maximum 3 nagy állat, 5 kis állat, 30 db egyéb kisállat, 2 eb, 2 macska valamint ezek szaporulatai maximum 3 hónapos korukig illetőleg az anyjától való elválasztásukig.
10. § Az üdülőövezet területén
a) állattartási épületek elhelyezése, haszonállatok tartása tilos.
b) állatok tenyésztése tilos.
c) ingatlanonként kizárólag kedvtelésből tartott állatok, üdülőegységenként 2 eb valamint maximum 2 macska tartható, és ezek szaporulatai 3 hónapos korukig, továbbá más kedvtelésből tartott állat, maximum 5 db.
11. § (1) Külterületen - a kertes övezet kivételével - a vonatkozó jogszabályok és e rendelet előírásainak betartása mellett létszámkorlátozás nélkül valamennyi haszonállat tartható.
(2) A külterületi kertes övezetben, az üdülőövezetben meghatározott számú kedvtelésből tartott állat tartható.
12. § (1) A haszonállatok elhelyezésére szolgáló helyiséget könnyen tisztítható, hézag-és szivárgásmentes, megfelelő lejtésű, csúszásmentes szilárd padozattal valamint hézagmentesen fedett és zárt trágyagyűjtővel kell ellátni.
(2) Az állattartásra szolgáló helyet el kell keríteni, s amennyiben 20 kisállatnál vagy 5 nagy állatnál több haszonállatot tart a tulajdonos, gazdasági udvart kell kialakítani. Az állattartás céljára lekerített udvar nem csatlakozhat közvetlenül a szomszédos ingatlanhoz. A kerítéstől számítva legalább egy méteres sávot szabadon kell hagyni, amit sövénnyel kell beültetni.
(3) Az istállót, ólat, ketrecet rendszeresen takarítani kell, s szükség szerint, de évente legalább két alkalommal fertőtlenítő meszelést kell végezni.
(4) Az alkalmazott tartási rendszernek biztosítani kell az állatok megfigyelhetőségének lehetőségét, valamint az etető- és itató berendezésekhez való akadálytalan hozzáférhetőséget.
(5) A beteg vagy sérült állat szükség szerinti elkülönítése, gyógykezelése céljára helyet kell biztosítani.
13. § (1) Az állattartásra szolgáló építmények szellőzőnyílásait a saját udvar felé kell kiképezni.
(2) A keletkező bűzös gázok áramlását természetes vagy mesterséges szellőzéssel a magasba kell terelni.
14. § (1) Belterületen a trágya-és trágyalétárolót résmentes födéllel kell ellátni, oldalát és aljzatát pedig vízzáró módon kell kiképezni. Az ólakban és a trágyatárolókban az ammónia-képződés csökkentésére szagtalanító anyagokat kell használni.
(2) A híg trágyát zárt csöveken kell az aknába elvezetni. A szilárd trágyát szalmával keverve kell tárolni.
(3) Külterületen a trágya tárolása lakóépülettől, ideiglenes tartózkodásra használt gazdasági épülettől legalább 30 méter távolságra történhet. A trágyát földdel, szalmával, fóliával lefedve kell tárolni.
(4) A trágya-és trágyalégyűjtő kiürítéséről szükség szerint kell gondoskodni. A tárolóból a trágyalé kifolyását illetőleg a csapadékvíz oda való befolyását meg kell akadályozni.
(5) A haszonállatok alom nélküli, hígtrágyás tartása tilos.


IV. fejezet
Az ebtartás szabályai
15. § (1) Az ebtartó köteles az állatot úgy tartani, hogy a szomszédok, továbbá a közös lakáshasználók nyugalmát tartósan vagy rendszeresen ne zavarja, szabad mozgásukat ne gátolja.
(2) Az érintett lakók az (1) bekezdésben foglaltak be nem tartása esetén az ebtartás korlátozását vagy megszüntetését kérheti. Az érdekeltek nyilatkozatai és a szakhatóságok véleménye alapján a polgármester az ebtartást korlátozhatja vagy megtilthatja.
16. § (1) Az ebet közterületen illetve a lakóház közös használatú helyiségeiben s annak udvarán biztonságos - vezetésre alkalmas - pórázon kell tartani. Harapós vagy támadó természetű ebet a harapás ellen szájkosárral kell ellátni.
(2) A lakóházak közös használatú területein, ahol a hely hiánya miatt a kikerülés és a biztonságos távolságtartás nem lehetséges, az ebre szájkosarat kell tenni vagy nyakörvénél fogva kell vezetni.
17. § (1) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos. Az eb tulajdonosa köteles gondosodni arról, hogy az eb tartási helyét ne hagyhassa el.
(2) Amennyiben az állattartó az ebet kennelben tartja, annak minimális nagysága 2x2 méter. A kennel közvetlenül a szomszéd kerítésére nem építhető, minimum a kerítéstől számított 1 méter távolságot be kell tartani, s a kerítés mentén a telepítési távolságok betartásával növényzetet kell telepíteni.
(3) Amennyiben a kertben kennel nem létesíthető, a mozgástér biztosítása érdekében minimum 4 m huzalhoz csatlakozó legalább 2 méteres lánccal lehet az ebet kikötni.
(4) Bekerített ingatlanon eb szabadon tartható, azonban a kerítést úgy kell kialakítani, hogy az eb közterületre való kijutását, szomszédos ingatlanokra történő bejutását valamint a kerítés résein történő kiharapását megakadályozza.
(5) Harapós, támadó vagy kiszámíthatatlan természetű eb tartása esetén az ingatlan vagy a ház bejáratán szembetűnő módon erre utaló figyelmeztető táblát kell elhelyezni.
(6) A szabadon tartott eb számára minden esetben a méretének megfelelő ólat kell építeni.
18. § Tilos ebet beengedni, bevinni, illetve tartani a vakvezető kutya valamint az intézmény őrzését szolgáló eb kivételével:
a) vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helységbe,
b) üzletbe,
c) nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális létesítmény és fürdő valamint strand területére,
d) ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe,
e) a temető területére,
f) a játszótér területére.

V. fejezet
Eljárási szabályok
19. § (1) E rendelet szabályainak megsértése esetén - amennyiben az intézkedésre jogszabály nem a jegyzőt vagy más szervet jogosítja fel - a polgármester az állattartót megfelelő tartásra kötelezi, illetve az állattartást korlátozza vagy megtiltja. A polgármester eljárására a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben megállapított kivételekkel az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1981. évi I. törvényt kell alkalmazni.
(2) Eb és macskatenyészetek működését - előzetes állategészségügyi hozzájárulás alapján - a polgármester engedélyezi.
20. § (1) Szabálysértést követ el, és harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható az, aki 4.§ (2), 5.§, 6.§, 8.§, 15.§, 16.§, 17.§, 18.§, rendelkezéseit megszegi.



VI. fejezet
Záró rendelkezések
21. § (1) E rendelet 2002. március 19. napján lép életbe. Hatályba lépésével egyidejűleg érvényét veszti a Sukoró Önkormányzata Képviselő-testülete 3 / 1991. (VI.06) számú, az állattartás helyi szabályairól szóló rendelete.
(2) Az állattartó az állattartást - ha azt e rendelet szerinti tiltott helyen vagy meg nem engedett mértékben folytatja - köteles e rendelet hatályba lépésétől számított két éven belül megszüntetni illetve az előírt mértékre csökkenteni.


Kelt: Sukoró, 2002. 03.19.












............................................. .............................................
Molnár Ferenc
polgármester Vincze Zsuzsanna
jegyző


Készítette: NeoSoft
Fel