Ma 2024. április 20. szombat - Tivadar napja van. Holnap Konrád napja lesz.

szociális ellátások

Sukoró Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

14/2011. (XII.09.) önkormányzati rendeletével,

11/2011. (IX.16.) sz. Önkormányzati rendeletével

3/2010. (II.16.) sz. Önkormányzati rendeletével,

7/2009. (VIII.28.) számú rendeletével,

5/2009. (III.24.) számú rendeletével,

6/2007. (IX. 27.) számú rendeletével,

7/2006. (VII. 26.) számú rendeletével,

9/2005. (X. 28.) számú rendeletével,

10/2004. (VII. 26.) számú rendeletével és a

2/2004. (II.13.) számú rendeletével módosított

7/2003. (IX. 12.) számú rendelete

a szociális igazgatásról és a pénzbeli és természetben nyújtott ellátásokról

a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva

Sukoró Községi Önkormányzat Képviselő Testülete – a többszörösen módosított szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (a továbbiakban szociális törvény Sztv.) biztosított felhatalmazás alapján, figyelembe véve a végrehajtására kiadott kormányrendeletet is – a törvény végrehajtására a következő önkormányzati rendeletet (továbbiakban rendelet) alkotja.

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. § A rendelet célja, alapelvei

(1) A rendelet célja, hogy a képviselő-testület eleget tegyen az Sztv. által előírt szabályozási

kötelezettségének, és a felnőtt korúakra vonatkozó szociális gondoskodás hatáskörébe tartozó feladatait tekintve megállapítsa az egyes ellátásokra való jogosultság feltételeit, az eljárás és az ellenőrzés rendjét.

(2) Az önkormányzat kinyilvánítja, hogy az által biztosított és megszervezett szociális

gondoskodás célja és rendeltetése az, hogy segítséget nyújtson azoknak, akik életkoruk, egészségi állapotuk, jövedelmi és vagyoni helyzetük folytán problémáik megoldására önerőből nem képesek. Az ellátást igénylők kötelesek arra, hogy helyzetük javítása érdekében a tőlük elvárható módon mindent megtegyenek, amennyiben pedig a támogatásra szoruló élethelyzet nekik felróható okból következett be, életmódjuk, életvezetésük megváltoztatásával kötelesek elősegíteni helyzetük javítását.

2. § A rendelet hatálya

(1) A rendelet hatálya kiterjed Sukoró község közigazgatási területén élő állandó vagy kivételesen indokolt esetben tartózkodási jelleggel bejelentett lakással rendelkező:

- magyar állampolgárokra

- bevándorlási, letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre

- a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre

- a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosultsági körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

- az Sztv. 32/B §(1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik,

- továbbá az önkormányzat hatáskörére és illetékességére tekintet nélkül az arra rászorulónak, akinek az ellátás hiánya életét, testi épségét veszélyezteti.

3. § Hatásköri és eljárási rendelkezések

(1) E rendelet az Sztv-vel és a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelettel, továbbá az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól szóló 62/2006. (III.27.) Korm. rendelettel és a személyes gondoskodást nyújtó ellátások térítési díjairól szóló 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelettel együtt kell alkalmazni.

(2) Az e rendeletben meghatározott ellátások tekintetében - ha a rendelet eltérően nem szabályoz a polgármester dönt átruházott hatáskörben.

(3) A polgármester dönt átruházott hatáskör alapján: az átmeneti segély, temetési segély, lakásfenntartási támogatás, ápolási díj, rendszeres szociális segély, időskorúak járadéka, köztemetés, szociális étkeztetés tekintetében.

4. §

(1)

a/ Ha e rendelet eltérő szabályt nem állapít meg, az ellátás iránti kérelmet a Polgármesteri

Hivatalhoz (a továbbiakban hivatal) kell benyújtani a kérelmezőnek, vagy aki a jogosult helyzetéről tudomást szerez.

Az eljárás hivatalból is kezdeményezhető.

b/ A temetési segély iránti kérelmet a temetéstől számított 15 napon belül kell benyújtani.

(2)

a/ A kérelemhez csatolni kell az igénylő és családja rendszeres jövedelméről szóló igazolásokat, egyéb jövedelmi viszonyaira vonatkozó nyilatkozatokat és az Sztv-ben előírt igazolásokat.

b/ Temetési segély iránti kérelemhez csatolni kell a temetési költségek eredeti számláit és ha a haláleset nem helyben történt, az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatát.

(3)

a/ A hivatal környezettanulmányt készít, bizonyítási eljárást kezdeményez, ha a jövedelmi adatok valódisága tekintetében kétség merül fel. Amennyiben a környezettanulmány eredményeként vélelmezhető, hogy a kérelmező jövedelmi- és vagyoni helyzetére vonatkozóan valótlan adatot közölt, az Sztv. 10. §. (3) bekezdés szerint az APEH-től kérni kell a személyi jövedelemadó-alap közlését.

b/ Nem kell környezettanulmányt készíteni, ha az igénylő körülményeit a hivatal más ügyben vizsgálta és azokban lényeges változás nincs.

c/ Ha az önkormányzat hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50 %-át a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.

(4) Sürgős szükség esetén a segély a (3) bekezdésben foglalt eljárás nélkül is megállapítható,

személyes nyilatkozat alapján Ilyen esetben a határozat hozatalt követő 15 napon belül kell meggyőződni a nyilatkozat valódiságáról és az Sztv. 17. §-a szerint kell eljárni, amennyiben az utólagos vizsgálat a feltételek jogosságát nem igazolja.

(5) A jövedelemszámításnál irányadó időszak a rendszeres havi jövedelmeknél a kérelem

benyújtását megelőző három hónap, egyéb jövedelmeknél egy év.

(6) A megállapított segélyt, illetve támogatást a hivatal postán küldi, de nincs akadálya, hogy

a jogosult a határozat jogerőre emelkedése után a hivatal pénztárában felvegye, kivéve, ha a határozat másképpen rendelkezik. A megállapított rendszeres szociális ellátások összegét utólag, minden hónap 5-éig kell folyósítani.

(7) A polgármesteri hivatal szociális igazgatással foglalkozó köztisztviselői, valamint a

3.§. szerint eljáró döntéshozó az eljárás során köteles a kérelmezők részére a szükséges tájékoztatást megadni, jogaikra és kötelezettségeikre a figyelmet felhívni.

(8) Amennyiben a szociális ellátást kérő az általa kérelmezett ellátás helyett más ellátásra

lenne jogosult, erre a tényre kérelme elutasításáról szóló határozatban a figyelmét fel kell hívni, illetőleg az ellátást részére hivatalból meg kell állapítani.

5. §

(1) Eltérő szabály hiányában a rendelet által alkalmazott fogalmak értelmezésére az

Sztv. 4. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

(2) A kérelmező által benyújtott jövedelemnyilatkozathoz minden esetben csatolni kell a

jövedelem valódiságát igazoló iratokat. Ezek különösen a következők lehetnek: a munkáltató által kiadott keresetigazolás, rendszeres pénzellátásoknál az azt megalapozó határozat vagy a kifizetésről szóló igazolószelvény (pl. nyugdíjszelvény), egyéb jövedelmeknél az azokat megalapozó határozat, kifizetési bizonylat igazolás, szerződés, stb.

(3) Nincs szükség igazolásokra azok adatok tekintetében, melyek a polgármesteri hivatal nyilvántartásában fellelhetőek.

(4) A gyermeknevelési támogatás megállapításának szabályairól, valamint a szociális ellátások igényléséhez felhasználható bizonyítékokról szóló 32/1993. (II. 17.) Korm. rendelet által említett ellátások tekintetében a kérelemhez az ott felsorolt bizonyítékokat kell csatolni. Az egyéb ellátások tekintetében a Korm. rendelet 1. számú mellékletében szereplő jövedelem-nyilatkozatot és 5. számú mellékletében szereplő vagyonnyilatkozatot kell alkalmazni.

(5) A vagyon fogalmazásának meghatározására az Sztv. 4. §. (1) bekezdés a), b), ba), és bb)

pontjában foglaltakat kell alkalmazni.

6. § Jogosulatlanul igénybevett ellátás visszatérítése

(1) Az Sztv. 17. §-ában foglaltak szerint jogosulatlanul igénybevett ellátás és annak kamatai

megtérítésének elrendelése esetén a visszafizetés méltányosságból részben vagy egészben akkor engedhető el, ha a visszafizetés olyan helyzetet eredményezne, amely a kérelmező vagy családja megélhetését veszélyeztetné vagy amelyben ismételten szociális gondoskodásra szorulna.

(2) Kérelemre a visszafizetésre részletfizetés is engedélyezhető, a részletfizetés időtartama

azonban nem lehet hosszabb, mint az ellátás jogosulatlan igénybevételének időtartama.

II. fejezet

Pénzbeli ellátások

7. § Átmeneti segély

(1) Az Sztv. 45. §-a rendelkezik az átmeneti segélyről, mely kérelemre vagy hivatalból

adható. Átmeneti segély állapítható meg a rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő kiskorú és nagykorú személyek részére.

(2) Elsősorban azokat indokolt átmeneti segélyben részesíteni, akik önmaguk, illetve

családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy tartósan létfenntartási gondokkal küszködnek, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások (különösen betegség, elemi kár, egyéb rendkívüli életkörülmények) miatt segítségre szorulnak.

(3) Átmeneti segély állapítható meg annak a vagyontalan

a/ személynek, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 110 %-át, továbbá

b/ annak az egyedül élő személynek, akinek a jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át.

(4) Különösen indokolt esetben nyújtható átmeneti segély annak, aki az Sztv. 4. §. (1) b/

pontjában meghatározott fogalmú vagyonnal rendelkezik, feltéve, hogy a számításba vehető vagyon különösebb nehézség nélkül hasznosítható.

(5) Az átmeneti segély összegét – egyedi elbírálás alapján – úgy kell megállapítani, hogy az a

jogosultnak hathatós segítséget nyújtson, de az egy összegben kifizethető segély mértéke nem lehet magasabb a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegénél. Elemi csapás, hirtelen bekövetkező súlyos betegség, rokkantság, rendkívüli körülmények esetén a mindenkori nyugdíjminimum kétszeresénél.

(6) Átmeneti segély természetbeni és pénzbeli ellátásként egyaránt nyújtható. Természetbeni

ellátást kell megállapítani akkor, ha

a/ a kérelem erre irányul vagy

b/ az ellátásban részesülő életvitele alapján feltételezhető, hogy a segély felhasználása nem rendeltetésének megfelelően történik.

(7) A természetben nyújtott átmeneti segély formája élelmiszercsomag, élelmiszervásárlási

utalvány, tüzelővásárlási utalvány, tüzelőanyag vagy a segély meghatározott célra történő átutalása – ide értve a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás térítési díját is.

8. § Az átmeneti segély formái

a/ eseti segély (egy alkalommal bekövetkező rendkívüli helyzet, melynek megoldásához egyszeri segély elegendő),

b/ időszakos, meghatározott időre szóló segély (időszakosan létfenntartási gondokkal küzdő személy részére),

c/ határozatlan időre szóló havi segély (tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személy részére),

d/ szociális kölcsön (átmeneti pénzügyi gondokkal küzdő részére, akinek belátható időn belül úgy oldódik meg gondja, hogy a kölcsön visszafizetésére képes lesz).

9. §

(1) Eseti átmeneti segélyben egy naptári éven belül ugyanaz a személy legfeljebb négy

alkalommal részesíthető.

(2) A segélyezési alkalom számának megállapításakor figyelembe kell venni az ugyanazon

személy részére az adott naptári évben korábban megállapított időszakos, meghatározott időre szóló átmeneti segélyt.

(3) Határozatlan időre szóló havi átmeneti segély megállapítása esetén különös méltánylást

érdemlő, rendkívüli élethelyzet, esemény bekövetkeztekor nyújtható egyidejűleg eseti átmeneti segély is.

(4) Az egy jogosult részére naptári évenként megállapítható átmeneti segélyek együttes

összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj legkisebb havi összegének négyszeresét.

10. §

(1) Átmeneti segélyként szociális kölcsön csak abban az esetben állapítható meg, ha a

visszafizetés feltételei bizonyíthatóan biztosítottak lesznek.

(2) A nyújtható szociális kölcsön felső határa 40.000,- Ft, s legfeljebb 1 évre adható,

kamatmentesen.

(3) A kölcsön megállapításáról szóló határozatban rendelkezni kel a visszafizetés

időtartamáról, feltételeiről továbbá, a visszafizetés biztosítására a kérelmező ingatlanára jelzálogjogot kell bejegyeztetni.

(4) A kölcsön megállapítása esetén a jogosulttal a Polgármesteri Hivatal az 1959. Évi IV. tv.

Ptk. szabályain alapuló szerződést köt, melyben rögzíteni kell a kifizetés módját, a visszafizetés módjára vonatkozó szabályokat, valamint fel kell tüntetni a visszafizetés elmulasztásának jogkövetkezményeit is.

(5) A képviselő-testület különös méltánylást érdemlő esetben vagy az általa meghatározott

célra, vagy személyi kör részére a szociális rászorultság vizsgálata nélkül is állapíthat meg eseti átmeneti segélyt (pl. iskoláskorúak tanszervásárlása, nyugdíjasoknak idősek napjára).

11. § Temetési segély

(1) Az Önkormányzat kérelemre temetési segélyt nyújt annak a helyi állandó lakosnak, aki az

elhunyt eltemetéséről gondoskodott, és a temetési költségek viselése saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.

(2) A temetési segély összege a jogosult nevére kiállított számlával igazolt temetési költség 20 %-a, de legalább 20.000,-Ft és legfeljebb 40.000,-Ft az (1) bekezdésben megfogalmazott szociális helyzet, illetve rászorultság figyelembevételével.

12. § Lakásfenntartási támogatás

12.§ (1) Önálló ellátásként nyújtott helyi lakásfenntartási támogatás annak a személynek állapítható meg,

a) akinek családjában az egy fogyasztási egységre jutó jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 251 %-át nem haladja meg és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.

b) aki a (2)-(3) bekezdésben meghatározott lakásban lakik, és

c) akinek a szociális ellátásokról szóló törvényben a normatív támogatásra vonatkozó rendelkezések alapján számított havi lakásfenntartási költsége eléri a háztartás havi összjövedelmének 30 %-át.

(2) A helyi lakásfenntartási támogatás megállapításához a településen elismert lakásnagyság mértéke komfortfokozatra tekintet nélkül:

a) ha a háztartásban egy személy lakik legfeljebb 40 nm,

b) ha a háztartásban két személy lakik 50 nm,

c) ha a háztartásban három személy lakik 60 nm,

d) ha a háztartásban négy személy lakik 70 nm,

e) négynél több személyes háztartás esetén legfeljebb 80 m².

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában a lakás valamennyi helyiségét figyelembe kell venni, függetlenül attól, hogy azokban huzamosan vagy ideiglenesen emberi tartózkodás történik-e.

(4) A helyi lakásfenntartási támogatás egy évre kerül megállapításra, összege havi 2 500,- Ft.

(5) A fűtési költségek miatt megnövekedett kiadásokra tekintettel megállapított helyi lakásfenntartási támogatás a fűtési szezonra egy összegben is kifizethető.

(6) A támogatást az önkormányzat a lakbérre vagy albérleti díjra, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletére, a csatorna használati díjra, a szemétszállítás költségeire, valamint a villanyáram, a víz- és gázfogyasztás, valamint a tüzelőanyag költségekre nyújtja vagy a jogosult szervhez utalja.

(7) A helyi lakásfenntartási támogatás iránti kérelem minden év január 1-től március 31-ig és szeptember 1-től december 31-ig folyamatosan nyújtható be. A kérelmezőnek kell a kérelemben nyilatkoznia arról, hogy a lakásfenntartási támogatást a (6) bekezdésben megjelölt szervhez kéri-e utalni.

13. §

14.§ .

15. § Ápolási díj

(1) Az Önkormányzat ápolási díjban részesíti azokat a tartósan gondozásra szoruló otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozót, aki az Sztv. 40-44. §-ában foglaltak alapján ápolási díjra jogosult.

(2) az Sztv. 43/B. §-ában meghatározott személy ápolása esetén az ápoló akkor jogosult ápolási díjra, ha a családban a havi nettó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg.

(3) A (2) bekezdés alapján megállapított ápolási díj összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-a.

16. § . Aktív korúak ellátása

Az Sztv. 33-37/G. §-ai rendelkeznek az aktív korúak ellátásáról.

17.§

(1)A Sztv. 37/B. § (1) bekezdés b)-c) pontjai szerinti aktív korúak ellátására jogosult rendszeres szociális segélyben részesülő (továbbiakban: rendszeres szociális segélyben részesülő) személy -a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként- Sukoró Község Önkormányzatával és az önkormányzat által társulási formában fenntartott Humán Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal /székhely: 2481 Velence, Tópart utca 52./ (továbbiakban: Szolgálat) köteles együttműködni.

(2)Az (1) bekezdésben foglalt együttműködés keretein belül a rendszeres szociális segélyben részesülő személy köteles:

a) a jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül a Szolgálatnál nyilvántartásba vetetni magát,

b) a beilleszkedési programról írásban a Szolgálattal megállapodni,

c) a beilleszkedést segítő programban foglaltakat teljesíteni,

d) az Sztv.-ben előírt kötelezettségeinek eleget tenni.

(3)A beilleszkedést segítő program tartalmazza, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülő személy köteles a Szolgálattal való rendszeres kapcsolattartásra.

(4)A beilleszkedést segítő program a rendszeres szociális segélyben részesülő személy szociális helyzetéhez, mentális és egészségi állapotához igazodva tartalmazhatja az egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló, illetve munkavégzésre irányuló felkészítő

a) tanácsadáson vagy

b) egyéni vagy csoportos foglalkozáson való részvételt.

18. §

(1) A rendszeres szociális segélyben részesülő személy részéről az együttműködés megszegésének minősül, ha:

a) a Szolgálatnál nyilvántartásba vétel céljából nem jelenik meg,

b) a megállapodásban foglalt időpontokban a Szolgálatnál nem jelenik meg és

távolmaradását nem igazolja,

c) a beilleszkedési programban foglaltakat nem teljesíti,

d) a segélyre való jogosultság feltételeinek felülvizsgálatában az önkormányzattal nem működik együtt.

Akadályoztatása indokául csak hivatalos szerv - orvos, kórház, iskola, stb. - igazolása fogadható el.

(2)A Szolgálat beilleszkedést segítő programban foglaltak végrehajtása érdekében más intézménnyel, szervezettel is megállapodást köthet.

19. §

Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő nem köti meg a beilleszkedési programról szóló megállapodást, vagy az általa vállalt beilleszkedési programban foglaltaknak nem tesz határidőre eleget, akkor a lejárt határidőt követő 30 napon belül a Szolgálat értesíti a jegyzőt.

20. § A rendszeres szociális segélyre jogosult személy az önkormányzattal kötött megállapodásban vállalhatja a közfoglalkoztatásban való részvételt az Sztv. 37/B (4) bekezdése alapján, ez esetben a megállapodást az önkormányzat részéről a polgármester írja alá.

21. §. Időskorúak járadéka

Az Önkormányzat időskorúak járadékában részesíti azokat az időskorú személyeket, akik az Sztv. 32/B-32/E §-okban foglalt feltételeknek megfelelnek.

III. fejezet

Természetben nyújtott szociális ellátások

22. §.

A II. fejezetben foglalt pénzbeli ellátások helyett természetbeni szociális ellátás formájában nyújtható:

a/ lakásfenntartási támogatás,

b/ átmeneti segély,

c/ temetési segély.

23. §.

(1) A pénzbeli ellátás helyett nyújtható természetbeni ellátást feltétlenül ott kell alkalmazni,

ahol a segélyezett, illetve törvényes képviselő a készpénzben folyósított ellátást nem a megjelölt célnak megfelelően használná fel.

(2) Természetbeni ellátás adható olyan személynek és családoknak is, akik arra igényt

tartanak és az e rendeletben foglaltaknak megfelelnek.

(3) A természetbeni ellátás különösen lehet:

- élelmiszer ellátás,

- tankönyv ellátás,

- tüzelősegély,

- gyermekintézményi térítési díjak kifizetése,

- ruházati támogatás.

24. §. Közgyógyellátás

Az Önkormányzat az Sztv-ben meghatározottakon túl kérelemre közgyógyellátási igazolványt biztosít annak a szociálisan rászorult személynek, akinek

a/ a családjában az egy főre számított havi családi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén 200 %-át;

b/ a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át eléri.

c/ egészségi állapota alapján vélelmezhető, hogy a b/ pontban említett gyógyító ellátás költségének időtartama tartósan, de legalább 12 hónapig fennáll.

d/ a kérelmező nem rendelkezik vagyonnal.

25. §. Köztemetés

Az Önkormányzat az Sztv 48. §.-ban megfogalmazott indokolt esetben gondoskodik a köztemetésről.

IV. fejezet

Szociális szolgáltatások

26. §.

(1)A szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást nyújtó ellátást (továbbiakban személyes gondoskodás) az állam, valamint az önkormányzat biztosítják.

(1) Személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alapellátási formák a következők:

a/ étkeztetés,

b/ házi segítségnyújtás,

c/ családsegítés

27. §. SZOCIÁLIS ÉTKEZTETÉS

(1)A szociális étkeztetés keretében az önkormányzat vagy átmenetileg napi egyszeri meleg étkezést (ebéd) biztosít az arra rászorultaknak.

(2)Szociálisan rászorultnak tekinthető az a személy, aki

a)vagyonnal nem rendelkezik, továbbá

b)tartásra képes vagy köteles hozzátartozója nincs vagy tartási kötelezettségét nem teljesíti,

c)eltartási, öröklési, gondozási szerződéssel nem rendelkezik, és

d)jövedelmi viszonyai alapján étkezését önmaga más módon nem képes megoldani.

(3)Az étkezés házhozszállítással történik.

(4)A szociális étkeztetést az önkormányzat vállalkozóval kötött szerződés alapján biztosítja.

28. §. HÁZI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS, CSALÁDSEGÍTÉS

A házi segítségnyújtást és családsegítést az önkormányzat a képesítési előírásoknak megfelelő személyek alkalmazásával biztosítja.

29. §.

(1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani.

(2) A kérelem elbírálása előtt hivatalból be kell szerezni a háziorvos véleményét az igénylő illetőleg az ellátott egészségügyi állapotára vonatkozóan, ha a kérelem az Sztv. 62. §.-63.§.-ban foglaltak szerinti étkeztetésre, házi segítségnyújtásra irányul.

30. §.

(1) A személyes gondoskodás körébe tartozó étkeztetésért az ellátottnak az 1. számú melléklet szerinti térítési díjat kell fizetni.

(2) A személyes gondoskodás körébe tartozó házi segítségnyújtásért az ellátottnak a 2. számú melléklet szerinti térítési díjat kell fizetni.

(3) Az étkezési térítési díj csökkenthető vagy elengedhető, amennyiben az ellátást igénybe vevő a fizetendő összeg a havi jövedelmének 25 %-át meghaladja és a szociális és vagyoni helyzete a támogatást indokolja.

(4) A térítési díj mérséklése, elengedése iránti kérelmek ügyében a polgármester dönt.

31. §.

(1) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás igénybevételéről az ellátottat írásban tájékoztatni kell az ellátás feltételeiről.

A tájékoztatóban ki kell térni:

a) étkezés esetén az étkeztetés módjára

b) házi segítségnyújtás esetén a segítségnyújtás tartamára, időpontjára

c) térítési összegre és a megfizetés időpontjára, módjára,

d) az ellátástól való távolmaradás esetén (pl. betegség, kórházi ápolás, elutazás) előzetes bejelentkezési kötelezettség szabályaira,

e) az ellátás megkezdésének időpontjára,

f) az ellátás megszüntetésének eseteire.

32. §.

(1) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátást meg kell szüntetni, ha:

a) az ellátás megállapítása határozott időre vagy feltétel bekövetkeztéig történt;

b) az ellátott az ellátást előzetes bejelentés nélkül tartósan (legalább 2 hétig) nem vette igénybe, s ezt utólag elfogadható módon nem mentette ki;

c) az ellátott magatartásával az ellátást lehetetlenné tesz vagy akadályozza;

d) az ellátott részére megállapított intézményi térítési díj megfizetését figyelmeztetés ellenére elmulasztotta, feltéve, hogy annak megfizetésére egyébként képes lenne.

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

33.§.

(1) Az e rendeletben felsorolt szociális ellátások közül egy személy vagy család ugyanazon évben legfeljebb három ellátási formában részesülhet.

(2) Az e rendeletben szabályozott szociális ellátások megállapítására vonatkozó jövedelemhatártól egyedi, különleges és kivételes méltánylást érdemlő esetben el lehet térni, rendkívüli esetben a döntéshozó eltérhet.

(3) Nem részesíthető e rendeletben szereplő támogatásban az a személy, akinek érvényes tartási szerződése van, kivéve a rendkívüli élethelyzetet.

(1) Az Önkormányzat által e rendelettel a polgármesterre átruházott döntés ellen a törvényes

határidőn belül a képviselő-testülethez lehet fellebbezni.

(5) Jelen rendelet nem érinti a már megállapított segélyeket és támogatásokat, de a hatálybalépésének időpontjáig benyújtott és még el nem bírált ügyekben alkalmazni kell.

(6) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg Sukoró Községi Önkormányzat Képviselő-Testületének 4/2000. (IV.27.) számú rendelete a szociális igazgatásról és a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról, hatályát veszti.

Sukoró, 2007. szeptember 27.

Molnár Gábor Vincze Zsuzsanna

polgármester jegyző