Ma 2022. május 18. szerda - Erik, Alexandra napja van. Holnap Ivó napja lesz.

építési szabályzat függelék

A SZABÁLYZAT FÜGGELÉKE (A függelék nem tárgya a jóváhagyásnak)
SUKORÓ KÖZSÉG KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK
13/2003. (XII. 18.)
sz. rendeletéhez

1. Fogalmak és magyarázatuk 1. sz. függelék
(A településrendezési terveknél általában használt fogalmak, amelyek közül a terv nem használja mindegyiket.)


Beépítési mód
az épület építési telken való elhelyezésének módja. Ilyen lehet a szabadon álló, az oldalhatáron álló, az ikerházas, a zártsorú beépítési mód; az OTÉK a beépítési módot építési helyként értelmezi.

Beépítésre nem szánt terület
a település közigazgatási területének rendezési tervben meghatározott azon része, amelyen belül csak olyan övezet jelölhető ki, melynek előírásai között a beépítettség megengedett mértékének felső értéke 5%, vagy annál kevesebb.

Beépítésre szánt terület
a település közigazgatási területének rendezési tervben meghatározott azon része, amelyen belül csak olyan építési övezet jelölhető ki, amely előírásai között a beépítettség megengedett mértékének felső értéke 10%, vagy annál nagyobb. Kivétel néhány különleges intézmény övezet lehet, ahol az önkormányzat ennél szigorúbb azaz kisebb beépítettséget is előírhat
(pl. 5%).

Beépítettség
a telek beépített területének a telek teljes – nyúlványos telek esetében a teleknyúlvány területével csökkentett – területéhez viszonyított értéke; a telek beépített területe a telken álló, a környező terepszinthez képest 1,0 m-nél magasabbra emelkedő építmények vízszintes síkban mért vetületi területeinek összege.
A vetületi területek számítása során figyelmen kívül kell hagyni
- az árnyékszék, a növénytermesztés céljára szolgáló, legfeljebb 4,50 m-es gerincmagasságú növényház (üvegház), fóliasátor, a terepszint alatti építmény és a melléképítmények,
- a terepcsatlakozástól legalább 2 m-rel magasabban lévő és az építmény tömegétől legfeljebb 1,50 m-re kiálló erkély, függőfolyosó, ereszpárkány, előtető, továbbá az építményhez tartozó előlépcső vízszintes vetületét.

Belterület
a település közigazgatási területének – jellemzően a település történetileg kialakult, elsősorban összefüggő, beépített, illetőleg beépítésre szánt területeket tartalmazó – kijelölt része.

4-es (egyéb) karakterű építési övezet
a más karakter-zónába nem sorolható építési zónák csoportja. Ide sorolhatók például
- az akciószerűen megvalósult vagy megvalósuló beépítési jellegükkel környezetükhöz nem vagy alig igazodó területek,
- a telepszerűen beépített/beépülő területek (pl. üdülő- és lakóparkok, ipari telephelyek,)

Egyéb terület
OTÉK által használt területfelhasználási kategória, amelybe a vízgazdálkodással összefüggő területek (természetes és mesterséges állóvizek és vízfolyások medrei valamint partjai, a vízbeszerzési területek stb.) tartoznak.

Előkert
az építési teleknek a közút vagy a magánút felőli határvonala (homlokvonala) és az e felé meghatározott építési határvonala (előkerti határvonal), illetőleg az oldalkertje(i) között fekvő része.

Elvi telekhatár
A szabályozási tervlapon alkalmazott szabályozási elem, amely által körülvett terület olyan elvi építési telek, amelyre az építési előírások vonatkoznak.

Építési hely
az építési teleknek az elő-, oldal- és hátsókerti építési határvonalai által körülhatárolt területrésze, amelyen – a védőtávolságok megtartásával – az övezeti előírások szerinti telekbeépítettség mértékéig az épület(ek) elhelyezhető(k).

Építési övezet
az építéssel kapcsolatos előírások homogén területei, ahol az építés feltételeit és módját meghatározó szükséges előírások azonosak; az építési zónák kategóriáit az építészeti karakterjegyek alapján csoportosítjuk, amelyek általában az alábbiak:
- az 1-es (kisvárosi),
- a 2-es (kertvárosi),
- a 3-as (falusi),
- a 4-es (egyéb)
karaktertípusok; ezek bármilyen rendeltetésű övezeten megjelenhetnek; a fő karaktertípusokat altípusokba lehet sorolni, az előírt beépítési mód, a telekméretek, beépítési % és építménymagasság alapján.

Építési telek
beépítésre szánt területen fekvő, az építési szabályoknak megfelelően kialakított és köz- vagy magánútról gépjárművel közvetlenül megközelíthető telek.

Építési terület
olyan telek vagy telkek csoportja, amely a nyomvonal jellegű építmények elhelyezésére szolgál.

Építési tilalom
a településrendezési feladatok megvalósítása, továbbá a természeti, környezeti veszélyeztetettség megelőzése érdekében szükséges, azt
- ilyen érdekből el lehet rendelni,
- a feltétlenül szükséges időtartamra és mértékre kell korlátozni, de
- meg kell szüntetni, ha az elrendelés alapjául szolgáló okok már nem állnak fenn,
- a helyi építési szabályzattal és az ahhoz tartozó szabályozási tervvel együtt időszakonként felül kell vizsgálni;
az építési tilalom az építési engedély érvényességi ideje alatt nem terjed ki
- az elrendelés előtt engedélyezett építési, a javítási, karbantartási munkákra, továbbá
- a korábban gyakorolt használat folytatására, valamint
- az életet, egészséget, vagyonbiztonságot veszélyeztető állapotot megszűntető, kárelhárító tevékenységre;
a tilalmat az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.

Építési vonal
az építési helyen belül vagy annak határvonalán a helyi építési szabályzatban vagy a szabályozási tervben meghatározott olyan vonal(ak), amely(ek)re az épületet – homlokzattal és a homlokzati határfal külső síkjával – a telek homlokvonala vagy más határvonala felé kötelezően helyezni kell.

Építési vonal, irányadó
irányadó építési vonal esetében az épület közterület felé néző homlokzati síkjának az építési vonalra történő illesztése településrendezési szempontból nem kötelező, de javasolt.

Építmény
a rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a talaj, a víz vagy az azok feletti légtér természetes állapotának tartós megváltoztatásával, beépítésével jön létre (az épület, műtárgy gyűjtőfogalma).

Építménymagasság
az építmény valamennyi homlokzata függőleges vetületi felülete összegének (F) valamennyi – vízszintesen mért, a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendő – homlokzathossz összegével (L) való osztásából (F/L) eredő érték.
A magasság megállapítása során:
- az egyes homlokzatfelületeket az adott homlokzati falszakasz külső felületének és a tető síkjának metszésvonala vagy érintővonala és a falszakasz terepcsatlakozása közötti magassággal kell megállapítani,
- az egyes homlokzatfelületekhez hozzá kell számítani – a kémény, a tetőszerelvények, a 0,5 m2-t meg nem haladó felületű padlásvilágító ablak és az 1,0 m2-t meg nem haladó felületű reklámhordozók kivételével – mindazoknak az épületrészeknek (attikafal, torony, kupola, tető, tetőrész vagy egyéb épületrész) a felületét, amely az a) pont szerinti metszésvonalra vagy érintővonalra az épület irányában legfeljebb 6 m magasságig emelkedő 45 alatt vont sík fölé emelkednek, legfeljebb két oromfal kivételével,
- a négy oldalról körülhatárolt légakna, légudvar, belső udvar homlokzatfelületeit, valamint a loggiák belső oldalfelületeit és azok vízszintesen mért hosszait figyelmen kívül kell hagyni,
- az egy telken álló több épület magasságát külön-külön kell figyelembe venni; az építmény egy homlokzatának magasságát a hozzá tartozó F/L érték alapján kell megállapítani.

Építményszint
az építménynek mindazon járószintje, amelyen meghatározott rendeltetés céljára helyiség, helyiségcsoport (pl. pinceszinti, alagsori, földszinti, emeletszinti) van vagy létesül.

Építményszint-terület
nettó: egy építményszint valamennyi helyiségének összes alapterülete, bruttó: egy építményszint külső falsíkok által határolt területe, összes: valamennyi építmény alapterületének összege; az összes építményszint-terület egyaránt lehet nettó vagy bruttó jellegű.

Épület
olyan építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés céljából, a gáz, a folyadék és az egyéb ömlesztett anyag tárolására és szállítására szolgáló műszaki alkotások (műtárgyak) kivételével.

Értékvédelmi övezet
az értékvédelemmel kapcsolatos előírások homogén területei. Típusai aszerint különböztethetőek, hogy
- a települési értékvédelemre, vagy
- a táj- és természetvédelemre
vonatkoznak.

3-as (falusi) karakterű övezet
a beépítésre szánt területen belül kijelölhető építési övezetek egyik típusa, ahol szabadonálló, oldalhatáros beépítési móddal legalább 3,0 m és legfeljebb 4,5 m magasságú építmények helyezhetők el, 5,0 m-es előkert megtartása mellett és ahol a telkek beépítettségének előírt legnagyobb értéke 30% lehet. A meglévő beépítéshez illeszkedő esetekben előkert nélkül alkalmazható.

Gazdasági építmény
a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és –tárolás építménye.

Hátsókert
az építési telek hátsó telekhatára és az e felé meghatározott építési határvonala (hátsókerti határvonal), illetőleg az oldalkertje(i) között fekvő része; abban az esetben, ha az építési telek két, egymással párhuzamos homlokvonallal rendelkezik (azaz, ha a telek mindkét vége közlekedési célú közterület, illetve magánút felé néz), afelől, hogy melyik telekrészt kell előkertnek illetőleg hátsókertnek tekinteni, rendezési terv vagy annak hiányában az építési hatóság dönt.

Homlokvonal
a telek közterülettel érintkező határvonala.

Homlokzatmagasság
valamely homlokzat függőleges vetületének egységnyi homlokzathosszra eső része.

Ikerházas beépítési mód
az építési teleknek olyan beépítési módja, amelynél az épület elhelyezésére kijelölt építési hely két szomszédos telek oldalhatárán egybe esik (OTÉK 1. ábra)

Ikerházasan elhelyezett épület
két szomszédos építési telek közös oldalhatárán egymáshoz szerkezetileg független, nyílás nélküli tűzfalakkal csatlakozó két önálló épület elhelyezési módja, amely külsőleg egy épület képét mutatja.

Irányadó jellegű szabályozás
a szabályozás városrendezési-jogalkotási tevékenység, amely az építéssel összefüggő jogokat,

kötelezettségeket, továbbá ajánlásokat rögzíti; az irányadó jellegű szabályozás ajánlás jellegű, és megtartása nem kötelező.

2-es (kertvárosi) karakterű építési övezet
a beépítésre szánt területen belül kijelölhető építési övezetek egyik típusa, ahol a szabadon álló, ikerházas vagy oldalhatáron álló beépítési móddal legfeljebb 7,5 m magasságú építmények helyezhetők el, 5,0 m előkert megtartása mellett, és ahol a telkek beépítettségének előírt legnagyobb értéke 10 és 40% közötti lehet.

1-es (kisvárosi) karakterű övezet
a beépítésre szánt területen belül kijelölhető építési övezetek egyik típusa, ahol zártsorú, oldalhatáros beépítési móddal legalább 4,5 m és legfeljebb 7,5 m magasságú építmények helyezhetők el az utcai telekhatárral érintkezően (előkert nélkül), és ahol a telkek beépítettségének előírt legnagyobb értéke 40 és 75% közötti lehet.

Környezetvédelmi övezet
a környezetvédelemmel kapcsolatos előírások homogén területe; típusainak csoportosítása:
- zaj elleni védelmi övezet,
- levegőtisztaság-védelmi övezet.

Kötelező erejű szabályozás
a szabályozás városrendezési-jogalkotási tevékenység, amely az építéssel összefüggő jogokat, kötelezettségeket, továbbá ajánlásokat rögzíti; a kötelező erejű szabályozás megtartása kötelező.

Közlekedési célú közterület
az a közterület, amely általában a gépkocsi-közlekedés célját szolgálja, de ilyen terület a gyalogos közlekedés és önálló kerékpárút célját szolgáló közterület is.

Közösségi intézmény
a közösségi intézmények körébe csak a non-profit érdekeltségű intézmények (polgármesteri hivatal, bíróság, templom, közkönyvtár stb.) tartoznak.

Különleges terület
az OTÉK által használt területfelhasználási kategória csoport neve. A sajátos használat miatt minősül különlegesnek. Ilyen pl.
- a nagy bevásárlóközpontok,
- kiállítások, vásárok, kongresszusok (konferencia központok) területei,
- nagy összefüggő sportterületek,
- egészségügyi területek (kórház, szanatórium, gyógyszálló, gyógyüdülő)
- rekreációs területek, idegenforgalmi központok, lovassportközpontok,
- kizárólagos funkciót befogadó intézmények – strand, kemping, apartman házak, sportszállók, stb.
- állat- és növénykertek,
- a honvédelmi létesítmények,
- a hulladékkezelők, lerakók stb.
területei.

Külterület
a település közigazgatási területének belterületnek nem minősülő, elsősorban mezőgazdasági, erdőművelési, illetőleg különleges (pl. bánya, vízmeder, hulladéktelep) céljára szolgáló része.

Lakópark
a lakópark egyedi tervek alapján jelentős zöldfelülettel rendelkező – egyedi telekosztás nélküli – telepszerű lakóingatlanok, különböző színvonalú szolgáltatással

Melléképítmény
- közmű becsatlakozási műtárgy,
- közműpótló műtárgy, árnyékszék,
- hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal),
- kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel),
- kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),
- kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,
- kerti épített tűzrakóhely,
- kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,
- háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
- állatkifutó,
- trágyatároló, komposztáló,
- siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló,
- kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,
- szabadonálló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop,
- növényház, üvegház, fóliasátor.

Nem kialakult terület
az építési övezetek csoportosításánál használt fogalom; olyan építési zónák, amelyek vagy beépítetlenek, vagy az addig kialakult építészeti karakter jobbításra, illetve változtatásra szorul; az utóbbi általában beépítési % és/vagy építménymagasság növelésével jár; ilyen helyen a normatív építési szabályozás több elemet tartalmaz, mint a kialakult területen.

Oldalhatáron álló beépítési mód
az építési teleknek olyan beépítési módja, amelynél az épület elhelyezésére kijelölt építési hely egyik határa a telek oldalhatárára esik (OTÉK 1. ábra).

Oldalhatáron álló épület
esetében az épület – általában a hosszabb – oldalával az oldalhatáron, a másik oldalával pedig a közterület felőli építési vonalon helyezkedik el; az oldalhatáron álló épület ereszpárkánya – legfeljebb 0,50 m-re – átnyúlhat a szomszédos építési telekre; az oldalhatáron álló épület és a szomszédos építési telken lévő (elhelyezendő) épület egymást átfedő homlokzatai között – az OTÉK 36. § (2) bekezdés b) pontjában felsorolt esetek kivételével – legalább 5,0 m távolságot kell meghagyni; az oldalhatáron álló épülethez keresztszárny építhető.

Oldalkert
- az építési teleknek a szomszédos telekkel közös oldalhatára és az e felé meghatározott építési határvonala (oldalkerti határvonal) között fekvő része,
- az építési teleknek az épület és az oldalhatár között fekvő része.

Ömlesztett anyag tároló
az ömlesztett anyag tárolás céljára létesített olyan melléképítmény, amelynek területe a 2,0x2,0 m alapterületet és a 2,5 m magasságot meghaladja.

Övezeti tervlap
egy-egy szabályozási előírás területéhez tartozó, egymást nem átfedő előírástípusokat egy-egy területhez rendelő tervlap. Az övezeti tervek így a szöveges szabályozási elemek területi érvényességét rögzítik.

Saroktelek
az a telek, amely a közterülettel egynél több határvonalán érintkezik. Ilyen esetben a közterülettel érintkező valamennyi telekhatárt homlokvonalnak kell tekinteni.




Siló
takarmány tárolására szolgáló légmentesen elzárt tartály vagy verem.

Szabadon álló beépítési mód
az építési teleknek olyan beépítési módja, amelynél az épület elhelyezésére kijelölt építési hely egyik határával sem közös az építési telek határa (OTÉK 1. ábra)


Szabadon álló épület
esetében az épületet a közterület felől úgy kell elhelyezni, hogy azt minden oldalán a saját telkének beépítetlen területe – az elő-, oldal- és hátsókert – vegye körül.

Szabályozási elem
a rendelet előírásainak egységei (elemei), az előírásokat az építési szabályzat tartalmazza, a rajzos elemeket a szabályozási tervlap; az övezeti tervek a szöveges szabályozási elemek területi érvényességét rögzítik.

Szabályozási szélesség
az utca két oldalán az egymással szemben lévő telkek között megengedett legkisebb távolság; a közút építési területének megengedett legkisebb szélessége, a közterület szélessége a nem közterületek között.

Szabályozási terv
az övezeti tervek és a szabályozási tervlap összefoglaló megnevezése; a szabályozási terv az építési szabályzat rajzi kiegészítése és így annak elválaszthatatlan része.

Telek
egy helyrajzi számon nyilvántartásba vett földterület.

Terepszint alatti építmény
olyan építmény, amely teljes egészében a környező (szomszédos) és a csatlakozó terepszint alatt van vagy legfeljebb a lejtő felőli homlokzat felülete és az olyan oldalhomlokzat felületrésze kerül a terepszint fölé, amelyhez közvetlenül kerti szabadlépcső vagy lejtő csatlakozik (pl. támfalgarázs).

Tetőtér-beépítés
tetőtérben helyiség(ek), helyiségcsoport(ok) vagy önálló rendeltetési egység építésével építményszint létrehozása.

Telektömb
a telkek olyan csoportja, amelyet minden oldalról közterület vagy részben más beépítésre nem szánt terület határol.

Úszótelek (meglévő)
az épület kontúrjával, vagy attól 1,0 m-re meghúzott határvonallal határolt terület, amelyet a tulajdoni lapra önálló helyrajzi számmal bejegyeztek, de általában nem felel meg az építési telek kritériumainak (pl. a közterülettel való közvetlen kapcsolat, a telekméretek, a beépítettség mértéke stb. alapján); Újonnan úszótelek nem alakítható ki.

Vegyes (telepszerű) beépítési mód
az építési telek sajátos beépítési módja, ahol a szabályozás során egy építési hellyel nem határozható meg a telek beépíthetősége; ezért az építési engedélyezést megelőzően az építési helyeket elvi építési engedélyben kell tisztázni.

Védőterület, védősáv
a védelmet igénylő építmények védelmére és a környezeti károk mérséklésére szolgál; a védőterületet valamely építmény körül, míg a védősávot valamely építmény, objektum mentén kell kialakítani; az előbbiek kiterjedését a védőtávolság határozza meg.

Zártsorú beépítési mód
az építési teleknek olyan beépítési módja, amelynél az épület elhelyezésére kijelölt építési hely két oldala az építési telek oldal telekhatárával egybe esik (OTÉK 1. ábra).

Zártsorúan elhelyezett épület
az, amikor az épület határoló falai a telek mindkét oldalhatárára, továbbá az utcai telekhatárra (építési vonalra) illeszkednek, az épületek pedig az oldalhatáron határfalakkal csatlakoznak egymáshoz.

Zöldtető
kellő szigeteléssel, földfeltöltéssel és növénytelepítéssel létrejövő lapos tető kialakítás.



Készítette: NeoSoft
Fel