Ma 2017. július 25. kedd - Kristóf, Jakab napja van. Holnap Anna, Anikó napja lesz.

Néprajzi Ház

Sukoró – Néprajzi Ház
 
8096 Sukoró, Szilvás sor 7. 
 
Nyitvatartás: március 15 - október 31-ig
hétfő és kedd kivételével naponta 10-18 óráig
 
Belépő:
Teljes árú belépődíj: 700 Ft
Csoportos jegy (10 fő felett): 600 Ft/fő
Kedvezményes belépődíj (diák, nyugdíjas): 350 Ft
 

Régi zsellérházunk 1863-ban épült. A három osztású ház áll egy tiszta szobából, konyhából, lakószobából. Idős asszonyé volt, akitől még életében megvásárolta az épületet a Fejér Megyei Múzeumok Igazgatósága, és a néni, akit Frész Máriának hívtak még tíz évig üzemeltette. A berendezési tárgyak java része a nénié volt, míg a bölcsőt, a szekrényt és jó néhány tárgyat a falubeliek ajándékozták a Múzeumnak.
A ház falai döngölt sárból vannak. A kemence és a tűzhely kézzel lett tapasztva. Sukorón jellemző volt az úgynevezett „csikós kemence”. A föld is tapasztott sárföld, vastag falak, kicsiny ablakok jellemzik a házat. Nyáron hűs volt, télen jól be lehetett fűteni.
Az első szobában, a tiszta szobában látható a sarokpad az étkezőasztallal, faragott kelengyés láda, karosszékek, ülőszékek, melyek ülőkéi kukorica csuhéból készültek. További használati tárgyak találhatóak itt: mángorló, sulykoló, rokka, kettős szilke, parazsas vasaló, csizmalehúzó, ágyak, képek.
 
A nyitott kéményes konyhában egy kéményen ment ki az összes füst, melyen ráégett korom és zsiradék hagyta nyomát. A kéményben található rudakra akasztották a füstölni valót. „Egy füst alatt megvolt”, - mondták. Baloldalt főztek, mellette a sütő látható, míg jobb oldalon a kemencében sült a kenyér. A kemence mellett a katlanba pedig vizet melegítettek. A sarokban krumplinyomó-prést helyezték el. A fazekas deszkán látható edények Csákvárról származnak, onnan hordták az edényeket ide a környékre. A nagyobbakba főztek, a kisebbekbe tároltak (lekvárt, aludt tejet, mézet, stb). Főbb használati tárgyak: vas háromláb, kacsasütő, pecsenyesütő, tészta szűrő, szaggatók, tarkedli-kuglóf sütő, köpülő, csobolyó, vácska, kovászfa.
 
A harmadik helység a lakószoba. A ház lakója sváb származású volt. Ruhái, egy-két személyes tárgya: bot, naptár, berliner kendő a szekrényben szépen sorakoznak.
Az egyik ágy tövében, az imasarok asztala alatt férje katona ládáját őrizte meg. Férje háborúban meghalt, a néni két gyermek
ét egyedül nevelte fel. A nagyobb ágyban a néni, kisebbikben a gyerekek fejtől-lábtól aludtak.
 
Ágya fölötti vaklikba-mélyedésbe imakönyvét, mécsesét helyezte el. Az utolsó időkben már csak ebben a szobában lévő tűzhelyen főzött. A tűzhelyen: pitli, szűrő, zsírosbögre, borsdaráló, reszelő, palacsintasütő, tejszűrő található. A szoba kellékei még a zsupkosarak.
A házhoz egy kamra és egy istálló is tartozik. A veranda felől nyíló kis kapu-saráglya nem engedte az állatokat az épületbe. A sukorói házak fedele, - mint a zsellérházaknak általában - nádfedeles volt, mert könnyen elérhető volt és ez volt a legolcsóbb. Abból éltek, amit maguk megtermeltek, vagy eljártak summásnak aratni.
 
 
 
 
 
Készítette: NeoSoft
Fel