Ma 2017. szeptember 22. péntek - Móric napja van. Holnap Tekla napja lesz.

Sukoróról

 Térkép

Településkereső

Községünk bemutatása

Földrajzi elhelyezkedés
Sukoró a Velencei-tó északi partja és a Velencei-hegység déli lábánál elhelyezkedő, festői környezetben található üdülőfalu. Elhelyezkedése az országon belül igen kedvező, hiszen az M7-es autópályán vagy a 8116-os úton egyszerűen megközelíthető. Sukoró Budapesttől 48, Székesfehérvártól pedig 12 km-re helyezkedik el. Közvetlen szomszédai Velence, Nadap és Pákozd.

Régészet
Sukoró területén a legnagyobb újkőkori leletanyag a dunántúli vonaldíszes kerámia kultúrájának középső időszakából származik, és az M7-es autópálya és a Velencei-tó közötti területen tárták fel. A területen nagy település nyomaira bukkantak, két sorban cölöpházak, sírok, tüzelőhelyek kerültek elő. Emellett többféle használati tárgy között karcolt agyagtárgyakra, valamint állati eredetű csontokra bukkantak.

A leletanyagokból kiolvasható következő nagy korszak a római birodalom idejére tehető. A Dunántúlt a rómaiak az i.e. 13-8. század között hódították meg. A hatalmas kiterjedésű birodalom működtetéséhez jól működő úthálózatra volt szükség. Ezen a környéken haladt át az egyik legjelentősebb útvonal, az Aquincum - Gorsium között kiépített út, melynek nyomvonala a mai megyei út környékén lehetett.

A következő korszakot az újabb, keletről származó lovas-nomád nép, az avarok jelentették. A Pannóniát uraló longobárdok után az őket segítő avar csapatok 568-ban szállják meg, majd népesítik be a Dunántúlt. A közlekedési lehetőség természetesen segítette a lakott helyek kialakulását is, így a Gádéi-határban (a jelenlegi település határában) avarok telepedtek le, melyről az elpusztult nagyméretű avar temető tanúskodott. Az avar-középkori mardványok összefüggő település jeleit mutatják az M7-es autópálya mellett, itt szórvány bronzkori leleteket is találtak.

Sukoró településről az első írásos feljegyzés a XV. századból lelhető fel. A török időkben már 1000-1200 fős településként szerepel a falu a feljegyzésekben.

Történelmi múlt
Az 1848-49-es szabadságharc során a pákozd-sukorói győztes csata Sukoró történelmi hírnevét is megalapozta. Az ütközetet megelőző haditanács színhelye a sukorói református templom volt, itt dőlt el, hogy a többszörös túlerővel szemben vállaljuk az ütközetet. A haditanács résztvevői között találjuk többek között Görgey Artúr őrnagyot, gróf Batthyányi Lajos miniszterelnököt és Móga János tábornokot, akiknek egykori ülőhelyét ma névtáblák jelzik a padsorokban.

Sukoró az 1990-es évektől kezdve önálló település.

A falu és az ittlakók

Sukoró igazi paradicsom a pihenni vágyóknak, talán ez is az oka, hogy egyre többen költöznek ide, a falunak jelenleg 1281 állandó lakosa van. Az ittlakók tesznek is arról, hogy a település megmaradjon falusias jellegűnek – Sukorón megőrizték a hagyományos építészeti stílust, ma is számos nádfedeles ház épül, az utcakép pedig lépten-nyomon arról tanúskodik, hogy az ittlakók fontosnak tartják a régi parasztházak fennmaradását. Ezt jelzi az is, hogy Sukorón csaknem 20 műemlékvédelem alatt álló épület van, ezek: Borbás u. 11., Fő u. 6., Fő u. 12., Fő u. 18., Fő u. 48., Fő u. 66., Fő u. 67/a, Kereszt u. 16., Kereszt u. 19., Kereszt u. 33., Öreg u. 3., Öreg u. 13., Szilvás sor 1., Szilvás sor 7., Szilvás sor 8., Zalka u. 2.

Sukorón természetesen nemcsak a múlt emlékeinek ápolása a fontos, komoly figyelmet fordítunk a falu fejlesztésére, Sukorón is komoly csatornázási munkák folynak, melyek eredményeként a Velencei-tó még tisztábbá és vonzóbbá válhat. Fejlesztjük a kerékpárutakat is, és újabb járdákat építünk.

Sukorón a helyben foglalkoztatás részben egyéni vállalkozókból, részben gazdasági társaságokból áll. Számos család foglalkozik magánszállás kiadással is.

Pihenés, kikapcsolódás
A település gyönyörű panorámája, épületei, néprajzi háza, templomai mellett a turistaútvonalak részét képező Pákozd-Sukorói Arborétum, az Ingókő, a Likas-kő, a közelben található források mind olyan látvány, melyeketért érdemes idelátogatni. Sukorón jól érezheti magát a pihenésre, fürdésre, vízisportokra, horgászatra, csöndes sétákra vágyó egyaránt, télen pedig szánkózók és korcsolyázók élvezhetik itt a tiszta levegőt és a csendes környezetet.

A Velencei-tó és környéke madárvilága rendkívül gazdag, Sukoró is féltve őrzi a löszfalban lévő gyurgyalagos telepet.

Sukoró a külföldiek számára is vonzó, elsősorban német és holland vendégek járnak vissza ide. A kulturális események iránt érdeklődők élvezhetik az egész nyarat átfogó “Sukorói Nyár” és a “Velencei-tavi Nyári Játékok” programjait.

A zamatos borokra és ízes ételekre vágyók megkóstolhatják a jó hírnévnek örvendő Velencei-hegység borait a sukorói pincékben és remek ellátást biztosítanak számukra a falu hangulatos éttermei. A hegyen nagy hagyománya van a szőlőtermesztésnek, így Sukorón is rengeteg pince található. A Velencei-hegység löszös talajának, a tó által visszatükrözött napsugárzásnak és a klímának köszönhetően a sukorói borok páratlanok.

Hagyományőrzés
Sukorón számos formában őrzik a régi hagyományokat és mesterségeket, a falu Hagyományőrző Egyesülete, a mesterségek őrzői – a kosárfonók, a nádvágók – mind segítenek megőrizni Sukoró falusias hangulatát.

Reméljük, hamarosan Önnel is találkozunk!

Készítette: NeoSoft
Fel