Ma 2024. április 19. péntek - Emma napja van. Holnap Tivadar napja lesz.
vízközmű alapszabály
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A társulat elnevezése és székhelye
1.1. A társulat elnevezése: Sukorói Szennyvízberuházó
Víziközmű Társulat
1.2. A társulat székhelye: 8096 Sukoró, Óvoda u. 2/a.
1.3. A társulat megalakulásának időpontja: 2005. június 11.
2. A társulat szervezeti formája, célja, feladata és tevékenységi köre
2.1. Szervezeti formája: VÍZIKÖZMŰ TÁRSULAT, jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet, mely más gazdálkodó szervezetté nem alakulhat.
2.2. Működésének célja: hogy ingatlantulajdonnal rendelkező vagy az ingatlant egyéb jogcímen használó természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok bevonásával helyi vízgazdálkodási közfeladatokat valósítson meg.
2.3. A társulat közfeladata: Sukoró községben az érdekeltségi területen (hely-színrajzi ábrázolással) belül a szennyvízelvezetés célját szolgáló víziközmű létesít-mények létrehozása, azok fejlesztése, bővítése, (terveztetés és előkészítésnél köz-reműködés).
2.4. A társulat tevékenységi köre: 74.20 Mérnöki tevékenység, tanácsadás
3. A társulat érdekeltségi területe
3.1. A társulat érdekeltségi területe: az a terület, amelyen a megvalósított vízilétesítmény műszaki hatása érvényesül. Az a terület, amelyen a vízilétesítmény szolgáltatása igénybe vehető.
3.1.1. A társulat érdekeltségi területét az Alapszabály részét képező helyszínrajz ábrázolja. (1. sz. melléklet).
3.2. Az érdekeltségi terület meghatározása: Sukoró község – 3.1.1. pontban szereplő helyszínrajz szerinti - közigazgatási területe.
4. A társulat képviselete
4.1. A társulatot az elnök képviseli.
5. A társulat cégjegyzése és a tisztségviselők nyilvántartása
5.1. A társulat cégjegyzése akként történik, hogy géppel vagy kézzel leírt, előnyomott vagy előnyomtatott cégnév alá az elnök önállóan - korlátozás nélkül - írja a nevét.
5.2. A tisztségviselőkről a társulat köteles nyilvántartást vezetni. A személyi adatokon és a lakcímen túl a megválasztás keltét és lejárati idejét is fel kell tüntetni.
II. FEJEZET
6. A társulat szervei
Küldöttgyűlés, intézőbizottság, ellenőrző bizottság
A társulat tisztségviselői:
Az intézőbizottság
elnöke: Kériné Farkas Mária Sukoró, Berkenye u. 3/a
tagjai: Molnár Ferenc Sukoró, Fő u. 13.
Bukodi László Sukoró, Gyepes u. 12.
Bakos Tamás Sukoró, Domb u. 3.
Zámbó Árpádné Sukoró, Kereszt u. 35.
Az ellenőrző bizottság
elnöke: Vincze Zsuzsanna Sukoró, Fehérvár u. 32.
tagjai: Erős Ferenc Sukoró, Ivókút u. 6.
Szomor Jánosné Sukoró, Fehérvár u. 36.
6.1. Küldöttgyűlés
A társulat legfőbb testületi szerve a küldöttgyűlés. A küldötteket az alakuló közgyűlés a tagok közül választja. A közgyűlés 20 fő küldöttet választ. Az alapszabály részét képező, megválasztott küldöttek és az általuk képviselt tagok listáját a 2. sz. melléklet tartalmazza. A küldöttgyűlés - a vízgazdálkodási társulatokra vonat-kozó jogszabályok és az alapszabály keretei között - jogosult a társulatot érintő bármely kérdésben dönteni.
A társulat küldöttgyűlésén a tagok képviseletére választott küldöttek a társulat működési idejére, küldötti minőségben vesznek részt. A küldöttek jogaikat csak személyesen gyakorolhatják. A küldöttgyűlésen tanácskozási joggal a küldött által képviselt tag is részt vehet. A küldöttet, az általa képviselt tagok - több, mint 50 %-nak - egyetértésével a küldöttgyűlés visszahívhatja, felmentheti, helyébe az általa képviselt tagok - több, mint 50 %-nak - javaslatára új küldöttet választ.
A küldött által képviselt tagok nevét és érdekeltségi egységeinek számát a kül-döttgyűlési jegyzőkönyv mellékletében kell feltüntetni.
6.1.1. Rendes küldöttgyűlés
Rendes küldöttgyűlést évente legalább egyszer kell tartani. Az éves rendes kül-döttgyűlésnek az előző évi tervteljesítést, zárszámadást (mérleget), illetve a követ-kező évi gazdasági tervet meg kell tárgyalnia és arról határozatot kell hoznia.
6.1.2. Rendkívüli küldöttgyűlés
Rendkívüli küldöttgyűlést kell tartani, ha
a) az intéző- vagy az ellenőrző bizottság tagjainak száma az alapszabályban meghatározott létszám alá csökken,
b) az intézőbizottság vagy annak elnöke szükségesnek tartja, illetve
c) a tagok érdekeltségi egység szerint számított legalább egyharmada azt az ok megjelölésével kéri, illetőleg
d) az ellenőrző bizottság vagy a cégbíróság indítványozza, továbbá
e) a társulat közfeladatának bővítése, újabb tagok csatlakozása indokolja.
6.1.3 A küldöttgyűlés összehívása
A küldöttgyűlést az intézőbizottság hívja össze. Ha az intézőbizottság ezt elmu-lasztja, az összehívásra az ellenőrző bizottság jogosult. A küldöttgyűlésre meg kell hívni a társulat minden küldöttjét. A küldöttgyűlésre tanácskozási joggal meg kell hívni:
- a területileg illetékes Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság képviselőjét
- a helyi önkormányzat képviselőjét
A napirendet tartalmazó írásbeli meghívót a küldöttgyűlés tervezett időpontja előtt legalább 15 nappal ki kell küldeni, továbbá a polgármesteri hivatalokban közzé kell tenni.
6.1.4. A küldöttgyűlés megtartása
A küldöttgyűlést az intézőbizottság elnöke, akadályoztatása esetén az intéző-bizottság egyik tagja vezeti le. A küldöttgyűlést levezető elnöknek vizsgálnia kell a küldöttgyűlés határozatképességét. A határozatképességet vagy annak esetleges hiányát meg kell állapítania.
6.1.5. A küldöttgyűlés határozatképessége és a határozathozatal
A küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha azon a küldöttek (részvételre jogo-sultak) a tagok érdekeltségi egység aránya szerint számított legalább 51 %-át személyesen képviselik.
Ha a küldöttgyűlés nem határozatképes, a 8 napon belüli időpontra összehívott második küldöttgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a megjelentek számára és az érdekeltségi arányra tekintet nélkül határozatképes.
A küldöttgyűlés határozatait nyílt szavazással a jogszabályokban előírt módon hozza.
6.1.6. A küldöttgyűlés hatásköre:
A küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik:
a) az alapszabály módosítása,
b) a társulat megszüntetésének, szétválásának, illetőleg egyesülésének elhatá-rozása,
c) a differenciált érdekeltségi hozzájárulás szabályainak kialakítása és a tagok fizetési kötelezettségének megállapítása,
d) a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása, módosítása,
e) a tisztségviselők megválasztása, beszámoltatása, visszahívása, díjazásának megállapítása,
f) a társulat közfeladatainak éves - és ezen belüli - ütemezése,
g) az éves beszámoló, illetőleg egyszerűsített éves beszámoló jóváhagyása,
h) az egyesülési törvény szerinti érdekképviseleti szervezetben való tagság elhatározása,
i) gazdasági társaságba való belépés vagy gazdasági társaság alapítása,
j) amit a jogszabály vagy az alapszabály a küldöttgyűlés hatáskörébe utal.
6.1.7. A küldöttgyűlés jegyzőkönyve:
A küldöttgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek tartalmaznia kell kü-lönösen:
a) a küldöttgyűlés helyét, idejét,
b) a jelenlévő, illetőleg a képviselt érdekeltek számát, az érdekeltség jogcímét, mértékét és arányát,
c) a hozott határozatokat annak megjelölésével, hogy azokat a megjelentek milyen érdekeltségi arányban hozták,
d) a jegyzőkönyvvezető és a hitelesítők nevét.
A határozatképességet igazoló iratokat a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni. A jegy-zőkönyvet a jegyzőkönyvvezetőn kívül a küldöttgyűlés által választott két hite-lesítőnek is alá kell írnia.
A jegyzőkönyvet a tagok részére nem kell megküldeni, azt a tagok a társulat szék-helyén tekinthetik meg. A tanácskozási joggal meghívottak és a küldöttek részére a jegyzőkönyv másolatát meg kell küldeni.
A jegyzőkönyvekről nyilvántartást kell vezetni és azokat a nyilvántartás mel-lékleteként kell megőrizni.
6.1.8. A küldöttgyűlési határozatok nyilvántartása:
A küldöttgyűlés határozatairól "határozatok könyvét" kell vezetni, melyből ki kell tűnnie, hogy a végrehajtást igénylő határozatokkal kapcsolatban mikor és milyen intézkedés történt.
6.2. Intézőbizottság
6.2.1. A társulat irányító szerve az intézőbizottság. Tagjai tisztségviselők, akik a társulat működési idejére, de legfeljebb 5 évre választhatók és újraválaszthatók.
6.2.2. Az intézőbizottság 5 főből, azaz elnökből és 4 tagból áll, akiket a taggyűlés választ meg kétharmados többséggel 5 évi időtartamra.
6.2.3. Az intézőbizottság a társulat ügyeinek vitelére pénzügyi vezetőt, továbbá ügyvitelt ellátó személyeket alkalmazhat. Az alkalmazottakkal a munkavállalói szerződést az elnök köti meg.
6.2.4. Az intézőbizottság feladata, hatásköre:
Az intézőbizottság gondoskodik a küldöttgyűlés határozatainak végrehajtásáról és dönt a társulat, illetőleg a társulat közfeladatait érintő olyan ügyekben, melyek nem tartoznak a küldöttgyűlés hatáskörébe. A jogszabályok, az alapszabály, valamint a küldöttgyűlés határozatainak megtartásával vezeti és irányítja a társulat működését, így különösen a következőket végzi:
a) gondoskodik a társulat tervének és költségvetésének elkészítéséről, javas-latot tesz a küldöttgyűlésnek azok elfogadására vagy módosítására,
b) biztosítja a terv gazdaságos, műszakilag megfelelő végrehajtásának feltételeit,
c) figyelemmel kíséri a társulat pénz- és hitelgazdálkodását,
d) irányítja a társulat gazdálkodását, gondoskodik a társulati vagyon és tulajdon megóvásáról és védelméről,
e) gondoskodik a társulat jogainak érvényesítéséről, kötelezettségeinek teljesítéséről,
f) biztosítja a tagok jogainak érvényesülését, elősegíti kötelezettségeik teljesítését,
g) intézkedik az éves beszámoló (mérleg) elkészítéséről, biztosítja az ellenőrző bizottság ezirányú vizsgálatának feltételeit továbbá, hogy a küldöttgyűlés a beszámolót megvitassa és döntsön annak elfogadásáról,
h) előkészíti a küldöttgyűlés által tárgyalandó ügyeket és kidolgozza a határozati javaslatokat,
i) rendszeresen beszámol a küldöttgyűlésnek a társulati terv teljesítéséről, a társulat vagyonának helyzetéről, továbbá a két küldöttgyűlés között tett intézkedésekről,
j) gondoskodik a tagi nyilvántartásról és a változások átvezetéséről, valamint arról, hogy a változást az éves küldöttgyűlést követő 30 napon belül a cégbí-rósághoz benyújtsák.
6.2.5. Az intézőbizottság működése:
A intézőbizottság ügyrendjét maga állapítja meg. Az intézőbizottság elnöke az ügy-rendben, illetőleg az alapszabályban meghatározottak szerint, legalább negyed-évente összehívja az intézőbizottságot. Az intézőbizottság ülése akkor határozat-képes, ha azon tagjainak kétharmada jelen van. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az intézőbizottság ülésére meg kell hívni az ellenőrző bizottság elnökét.
Az intézőbizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet az intézőbizottság elnöke (az ülést levezető elnök) és a jegyzőkönyvvezető ír alá.
A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
a) az ülés helyét, idejét,
b) a megjelentek nevét,
c) a határozatképességre vonatkozó megállapítást,
d) az elhangzott beszámolók, hozzászólások tartalmát,
e) a hozott határozatokat folyamatos sorszámozással megjelölve,
f) a határozatok végrehajtási idejét a felelősök nevének feltűntetésével,
g) valamint az intézőbizottság bármely tagjának a határozattól eltérő állás-pontját.
A jegyzőkönyv egy másolati példányát a mellékletekkel együtt az ellenőrző bizott-ság elnökének meg kell küldeni.
A jegyzőkönyv eredeti példányát és mellékleteit a társulat külön gyűjtőben köteles megőrizni. Az intézőbizottság határozatairól olyan nyilvántartást kell vezetni, melyből kitűnik, hogy a végrehajtást igénylő ügyekben mikor és milyen intézkedés történt.
6.3. Az ellenőrző bizottság:
6.3.1. A társulat ellenőrző szerve az ellenőrző bizottság. Tagjai tisztségviselők, akik a társulat működési idejére, de legfeljebb 5 évre választhatók és újra választ-hatók.
6.3.2. Az ellenőrző bizottság 3 főből, azaz elnökből és 2 tagból áll, akiket a taggyűlés választ meg legalább kétharmados többséggel 5 évi időtartamra.
6.3.3. Az ellenőrző bizottság feladata, hatásköre:
Az ellenőrző bizottság feladata a társulat egész tevékenységére és működésére kiterjedő folyamatos ellenőrzés. Rendszeresen ellenőrzi az alapszabály, a jogszabályok, továbbá a küldöttgyűlési és intézőbizottsági határozatok végrehajtását. Megállapításairól köteles jegyzőkönyvet készíteni.
Az ellenőrző bizottság e tevékenységi körében eljárva a következő feladatokat látja el:
a) rendszeresen ellenőrzi a társulat ügyvitelét, pénz-, illetve hitelgazdálkodását, továbbá az alkalmazottakra vonatkozó határozatok megtartását. Megállapításait írásban - vizsgálati jegyzőkönyv megküldése útján - haladéktalanul közli a társulat elnökével,
b) bármikor vizsgálhatja - negyedévenként pedig köteles megvizsgálni a társulat könyveit, számadásait, nyilvántartásait, valamint pénztárát.
c) szükség esetén indítványozza rendkívüli küldöttgyűlés összehívását,
d) indokolt esetben a küldöttgyűlés felé javaslatot tesz a társulat elnökének vagy a tisztségviselőknek a visszahívására, az alkalmazottak esetében felelősségre vonást kezdeményezhet,
e) összehívja a küldöttgyűlést, ha a társulat elnöke ezirányú kötelezettségének nem tesz eleget,
f) véleményezi a küldöttgyűlés elé terjesztendő beszámolókat és jelentéseket,
g) jogosult a társulat működésével és tevékenységével kapcsolatos ügyben vizsgálatot tartani, ellenőrzése alól a társulat ügyei nem vonhatók ki.
6.3.4. Az ellenőrző bizottság működése:
Ügyrendjét maga állapítja meg, a társulat tevékenységére vonatkozó megállapításairól a küldöttgyűlésnek évente beszámol. A küldöttgyűlés a társulat éves be-számolójáról csak az ellenőrző bizottság megállapításainak ismeretében dönthet.
Az ellenőrző bizottság az intézőbizottsághoz fordul, ha annak hatáskörét az ellenőrzése kapcsán tett megállapítása érinti.
Az ellenőrző bizottság akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
Az ellenőrző bizottság elnöke vagy a bizottságnak az elnök által megbízott tagja az intézőbizottság ülésein tanácskozási joggal vesz részt.
6.3.5. Az ellenőrző bizottsági ülés és a vizsgálatok jegyzőkönyve:
Az ellenőrző bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet az ellenőrző bizottság elnöke és a jegyzőkönyvvezető ír alá.
A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
a) az ülés helyét, idejét,
b) a megjelentek nevét,
c) a határozatképességre vonatkozó megállapítást,
d) az elhangzott beszámolók, hozzászólások tartalmát,
e) a hozott határozatokat folyamatos sorszámozással megjelölve,
f) a határozatok végrehajtási idejét a felelősök nevének feltűntetésével,
g) valamint az ellenőrző bizottság bármely tagjának a határozattól eltérő állás-pontját.
Az ellenőrző bizottság vizsgálatairól, az ezek során tett megállapításairól vizsgálati jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet ismertetni kell a vizsgálatban érintett személyekkel, akik a jegyzőkönyv tartalmára észrevételt tehetnek. Az ellenőrző bizottsági ülések és vizsgálatok jegyzőkönyveit és mellékleteit a társulat külön gyűjtőben köteles megőrizni.
III. FEJEZET
7. A társulat tisztségviselői
• intézőbizottság elnöke, tagjai
• ellenőrző bizottság elnöke, tagjai
7.1. A tisztségviselőkre vonatkozó általános rendelkezések:
Tisztségviselő csak a társulat tagja - jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet esetén annak képviselője - lehet. Egy tag két tisztségre nem választható.
A tisztségviselőt fel kell menteni, ha:
a) a tisztségéről lemondott,
b) a tisztség betöltését kizáró ok következett be,
c) a jogszabályban illetőleg az alapszabályban meghatározott összeférhetetlenség áll fenn és azt az érintett felhívásra nem szüntette meg,
d) a tisztség betöltésére alkalmatlanná vált.
A tisztségviselőt a küldöttgyűlés visszahívja, ha a közügyektől jogerősen eltil-tották. A tisztségviselő írásban bármikor lemondhat tisztségéről. Ebben az eset-ben a küldöttgyűlés a bejelentés időpontjára visszamenő hatállyal menti fel.
Az intézőbizottság elnöke lemondását az ellenőrző bizottság elnökének is köteles bejelenteni. A többi tisztségviselő a társulat elnökének jelenti be a lemondását.
7.2. Az intézőbizottság elnöke
7.2.1. Az intézőbizottság elnöke egyben a társulat elnöke
7.2.2. Az intézőbizottság elnöke a jogszabályoknak, az alapszabálynak és más belső szabályzatnak, valamint a küldöttgyűlés és az intézőbizottság határozatai-nak megfelelően irányítja a társulatot. Az intézőbizottsági ülések közötti időszakban dönt azokban az ügyekben, melyek jogszabály vagy az alapszabály rendelkezései szerint nem tartoznak a küldöttgyűlés illetőleg az intézőbizottság hatáskörébe. Ennek megfelelően különösen a következő feladatokat látja el:
- Gondoskodik a közfeladatok költségfedezetének biztosításáról és folyamatosan ellenőrzi a költségvetés betartását.
- Gyakorolja a munkáltatói jogokat.
- Írásban értesíti a tagokat az érdekeltségi hozzájárulással kapcsolatos határo-zatról.
Az értesítésben meg kell jelölni:
a) a fizetési kötelezettség jogalapját,
b) a küldöttgyűlési határozat számát,
c) az érdekeltségi egységre eső hozzájárulás mértékét,
d) a tag érdekeltségi egységeinek számát,
e) az érdekeltségi hozzájárulás összegét,
f) a befizetés módját,
g) a befizetés határidejét,
h) a befizetés elmulasztásának jogkövetkezményeit,
i) a jogorvoslati lehetőséget.
- Az ingatlan fekvése szerint illetékes jegyző megkeresésével gondoskodik a határidőre be nem fizetett hozzájárulások behajtásáról.
- Gondoskodik a pénz- és hitelgazdálkodással kapcsolatos feladatok időben történő elvégzéséről, a társulati vagyon kezeléséről és nyilvántartásáról.
- Intézkedik a küldöttgyűlés és az intézőbizottság elé terjesztendő javaslatok, jelentések és beszámolók elkészítése, továbbá a hozott határozatok végrehaj-tására.
- Beszámol a társulat testületi szerveinek a közfeladat teljesítéséről, a társulat vagyoni helyzetéről, ügyviteléről, valamint az ülések között általa tett intézkedé-sekről.
- Az ellenőrző bizottság elnökével együttműködik a feladatokkal kapcsolatos beadványok kivizsgálásában és a vizsgálatok eredménye alapján szükség szerint intézkedik.
7.2.3. A társulat elnöke a társulat ügyeinek vitelére, valamint a gazdálkodással és adminisztrációval kapcsolatos ügyek elvégzésére pénzügyi vezetőt alkalmaz-hat, vagy szakértőt, illetve szakértő céget bízhat meg.
7.2.4. Ha az intézőbizottság, illetve az ellenőrző bizottság a jogszabályban vagy az alapszabályban megállapított feladatait nem kielégítően látja el a társulat elnöke köteles a bizottságnak vagy egyes tagjainak visszahívására a küldöttgyűlés felé javaslatot tenni.
7.2.5. A társulat elnöke tevékenységéről a küldöttgyűlésnek évente beszámol.
7.2.6. A társulat tisztségviselői küldöttgyűlési határozatban megállapított mérté-kű tiszteletdíjban és költségtérítésben részesíthetők.
IV. FEJEZET
8. Tagsági viszony
8.1. A társulat tagjai A társulat tagjai az érdekeltségi területen ingatlantulajdonnal rendelkező vagy az ingatlant egyéb jogcímen használó természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok.
8.2. A tagok jogai és kötelezettségei:
8.2.1. A tag joga különösen, hogy:
a) küldöttje útján részt vegyen a társulati feladatok meghatározásában,
b) a társulatban személyesen - ha kizáró ok, illetőleg összeférhetetlenség nem áll fenn - tisztséget viseljen,
c) a tisztségviselőktől, a küldöttjétől a társulatot vagy a saját érdekeltségét, egyéb jogait vagy kötelezettségeit érintő ügyben felvilágosítást kérjen,
d) a vele szemben megállapított hozzájárulás felülvizsgálatát a küldöttgyűlési ha-tározat közlésétől számított 30 napon belül bíróságtól kérje,
e) rendkívüli küldöttgyűlés összehívását kérje,
f) a társulat bármely okmányába betekintést nyerjen.
8.2.2. A tagok kötelezettségei
A tag kötelezettsége különösen, hogy:
a) az érdekeltségi hozzájárulást a küldöttgyűlés által megállapított mértékben és határidőre megfizesse,
b) személyesen vegyen részt a társulat minden olyan szervének tevékenységében, amelybe választották és azt elvállalta.
8.2.3. Ha a tagnak a tagsági jogviszony alapjául szolgáló érdekeltsége megszűnik, azt köteles a társulat intézőbizottságának írásban bejelenteni.
A bejelentéshez csatolni kell a tagsági jogviszony megszűnésének alapjául szolgáló okiratot, illetőleg annak másolatát, valamint - ha abból nem állapítható meg - a bejelentésben közölnie kell a helyébe lépő új tag nevét, lakhelyét (székhelyét).
8.2.4. A tag a részére megállapított érdekeltségi hozzájárulást annak a hónapnak az utolsó napjáig köteles megfizetni, amelyben a (8.2.3.) bekezdés szerinti bejelentést megtette.
8.3. a tagok nyilvántartása:
8.3.1. A társulat tagjainak nevét, lakhelyét, székhelyét az alapszabály mellék-letében kell meghatározni.
8.3.2. A társulat köteles tagjairól részletes és összesített nyilvántartást vezetni.
8.3.3. A nyilvántartás olyan okmány, mely tartalmazza a tagok érdekeltségét megalapozó valamennyi adatot, továbbá az azokban bekövetkezett változásokat.
8.4. A tagviszony megszűnése:
A tagviszony megszűnik, ha
a) a tag meghal,
b) a tagsági viszony alapjául szolgáló feltétel megszűnik,
c) a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság tag jogutód nélkül megszűnik,
d) a társulat jogutód nélkül megszűnik.
V. FEJEZET
9. A társulat gazdálkodása
9.1. A társulat vagyona
A társulat induló vagyon nélkül alakul.
9.1.1. A társulat a tagok hozzájárulásából, valamint az érintett helyi önkormányzat és az állam költségvetési, illetve egyéb támogatásaiból látja el közfel-adatát.
9.1.2. A tagok hozzájárulása a társulat tulajdonába kerül.
9.1.3. A társulat tagja a társulat tartozásaiért nem felel.
9.1.4. A társulat tartozásaiért saját vagyonával felel.
9.1.5. A társulat az általa létrehozott (fejlesztett, bővített) víziközművet az illetékes helyi önkormányzatnak adja át.
9.2. Érdekeltségi hozzájárulás:
9.2.1. A társulat tagjai kötelesek a társulat közfeladatai ellátásának költségeihez az érdekeltségi egység arányában hozzájárulni.
9.2.2. Az érdekeltségi hozzájárulás adók módjára behajtható köztartozás. A behajtás iránt a társulat elnöke intézkedik.
9.2.3. Az érdekeltségi hozzájárulás egysége, mértéke:
9.2.3.1. A tag érdekeltségi hozzájárulásának alapja az érdekeltségi egység, mely a társulatnál 400 liter/nap.
9.2.3.2. A tag érdekeltségét megalapozó ingatlanra (ingatlanrészre), illetve vállal-kozási (gazdasági), intézményi tevékenységre eső érdekeltségi egységek számának megállapítása a társulatnál:
1.) - egy lakáshasználat, vagy üdülő használat után egy érdekeltségi egységet, (ikerház, sorház, tetőtéri önálló használat… stb.)
-egy helyrajziszámmal rendelkező egy lakást, üdülőt magában foglaló épít-ménnyel beépített, ingatlannál egy érdekeltségi egységet,
- ikerházak, társasházak esetében az egy érdekeltségi egységet valamennyi önálló lakáshasználat, üdülőhasználat után külön-külön,
- beépített és beépítetlen ingatlan esetén a település Rendezési Tervében a Szabályozási Tervlapon jelöltek szerint egy-egy telek egy-egy egység füg-getlenül attól, hogy az ingatlant már megosztották vagy sem (ahány felé osztható a telek RT szerint, annyi egység)
- beépítetlen ingatlan esetén a település Rendezési Tervében a Szabá-lyozási Tervlapon jelöltek szerint egy egységet képeznek az összevonásra kijelölt földrészletek.
kell megállapítani.
2.) vállalkozási (gazdasági) intézményi tevékenység esetében az érdekeltségi egység(ek) megállapításának alapjául, az érdekeltségi területen vízszolgál-tatást végző (üzemeltető) által megadott évi vízfogyasztás egy napra eső arányos (számított) része szolgál.
9.2.3.3. A társulati érdekeltségi hozzájárulás mértékét az érdekeltségi egység számának és - a küldöttgyűlés által megállapított - az érdekeltségi egységre jutó hozzájárulás szorzata adja.
9.2.4. Az érdekeltségi hozzájárulás szabályai:
a) Az érdekeltségi hozzájárulás megállapításának alapjául szolgáló adatszolgál-tatás az érdekeltségi területen belül lévő tagok részéről kötelező, melynek for-
mája önbevallás, ennek elmulasztása esetén az intézőbizottság az önkormányzati adóhatóságon keresztül szerzi be az adatokat.
b) Az érdekeltségi hozzájárulás összegét és annak befizetési időpontját úgy kell meghatározni - figyelemmel az egyéb bevételekre is -, hogy az fedezze a társulat beruházási, működési költségeit, ideértve a hitelek és járulékainak törlesztését.
c) Az érdekeltségi hozzájárulás fizetésére kötelezett az érdekeltségi területen lévő ingatlan tulajdonosa, tulajdonosai vagy a 9.2.4. d) bekezdés szerinti jogcímen az ingatlan használója, használói. Egy érdekeltségi egységnek minősül beépített és beépítetlen telek esetében a Rendezési Terv szerinti telek vagy telekrész, mely önállóan beépíthető. Ahány építési telek alakítható ki annyi érdekeltségi egység. Beépített telek esetén lakó vagy üdülő önálló rendeltetési egységenként egy-egy érdekeltségi egység.
d) Ha az ingatlan tényleges használatát nem a tulajdonos gyakorolja, a tényleges használó az ingatlanon fennálló jognak megfelelően:
- a földhasználó,
- a haszonélvező (használó),
- az ingatlan használatát egyéb jogcímen gyakorló,
- szolgálati lakás esetében a lakás felett rendelkezni jogosult szervezet.
e) Az érdekeltség arányát mindegyik jogcím után külön-külön kell megállapítani.
f) Az érdekeltségi egységet a küldöttgyűlés az érdekeltség jellegének figyelembe-vételével állapíthatja meg a következők szerint:
- gazdasági (vállalkozási) érdekeltség esetében az érintett érdekelt által terve-zett távlati szükségletet is figyelembe vevő normák alapján megállapított vízi-génnyel arányos többszörös érdekeltségi egységre, vagy tényleges vízfogyasz-tás után számított érdekeltségi egységre,
- nem lakás céljára használt ingatlanok esetében a távlati igényeket is figyelembe vevő normák alapján megállapított vízigénnyel arányos többszörös érdekeltségi egységre,
g) A társulat az éves érdekeltségi hozzájárulás megállapítására vonatkozó értesí-tést úgy köteles kiadni, hogy azt a tagok a tárgyév január 31-ig kézhez kapják, a megalakulás évét, továbbá az új érdekeltségi jogviszony keletkezésének esetét kivéve, ez utóbbi esetben a tudomásra jutástól számított 30 napon belül kell az érdekeltségi hozzájárulás fizetési kötelezettségéről szóló értesítést kiküldeni.
i) A kivetett érdekeltségi hozzájárulás mérséklését, illetve megfizetésének megha-tározott időre történő felfüggesztését a taggyűlés nem engedélyezi. A határidőre be nem fizetett érdekeltségi hozzájárulás beszedésére, a társulat elnöke az ille-tékes jegyző megkeresésével intézkedik.
9.3. Éves beszámoló (Zárszámadás):
A társulat a naptári év végén köteles éves beszámolót készíteni. A beszámolónak tartalmaznia kell a terv és a költségvetés teljesítésének értékelését, a vagyon-változásokat is feltűntető mérleget és szöveges beszámolót. Az ellenőrző bizottság a beszámolót - szükség szerint szakértő bevonásával - köteles felülvizsgálni és a küldöttgyűlésnek erről jelentést készíteni.
A küldöttgyűlés csak az ellenőrző bizottság által felülvizsgált beszámolót tárgyalhatja és csak az ellenőrző bizottság javaslata szerint határozhat elfogadásáról.
VI. FEJEZET
10. A társulat megszűnése
A társulat megszűnik, ha:
10.1. Elhatározza jogutód nélküli megszűnését (feloszlását).
10.2. Másik társulattal egyesül.
10.2.1. Azonos jellegű közfeladatokat ellátó társulatok külön-külön tartott taggyűlésen elhatározhatják egyesülésüket.
10.2.2. Az új társulat tervezett érdekeltségi területének megállapítása után az egyesülő társulatok együttes taggyűlésen fogadják el az érdekeltségi területet, az egyesülés időpontját, az új társulat alapszabályát és választják meg a tisztség-viselőket.
10.2.3. Az egyesülésre a megalakulás szabályait kell megfelelően alkalmazni, és a társulatok vagyonát - előzetesen elkészített vagyonmérleg alapján - egyesíteni kell. A társulatok jogai és kötelezettségei a jogutód társulatra szállnak át.
10.3. Több társulatra szétválik.
10.3.1. A szétválással létrejövő társulatok megalakítására a megalakulás szabá-lyait kell alkalmazni.
10.3.2. A szétválást kimondó küldöttgyűlési határozatban a társulat vagyonát az előzetesen elkészített vagyonmérleg alapján kell szétosztani.
A társulat jogai és kötelezettségei a jogutód társulatokra az érdekeltségi terület megosztásának megfelelően szállnak át.
10.4. A társulat alapszabályában meghatározott közcélú feladatát megvalósította.
10.5. A bíróság felszámolási eljárás során megszűnteti.
10.6. A cégbíróság megszűntnek nyilvánítja.
10.7. A cégbíróság hivatalból elrendeli a törlését.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
A Sukorói Szennyvízberuházó Víziközmű Társulat 2005. június 11-i alakuló közgyűlése 1/2005. (VI. 11.) sz. akgy. határozatával fogadta el ezen alapszabályt, melyet elfogadásától számított 30 napon belül a társulat elnöke köteles cégbejegy-zés és közzététel céljából a Fejér Megyei Cégbíróságnál benyújtani.
Az alakuló ülés jegyzőkönyvének másolatát a tagoknak nem kell megküldeni, azt a tagok a társulat székhelyén tekinthetik meg.
A társulat törvényességi felügyeletét a cégbírósági nyilvántartásba vételt követően a cégbíróság látja el. Ezen alapszabályban nem érintett kérdések tekintetében a társulatra vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok az irányadóak.
Sukoró, 2005. június 11.
Szomor Jánosné Molnár Ferenc
hitelesítő hitelesítő
Kériné Farkas Mária
társulat elnöke
Vincze Zsuzsanna Gömbös József
jegyzőkönyvvezető levezető elnök
Ellenjegyzem: